Egy hölgy osztotta meg panaszát, miszerint fogdosta a masszőr…
Életében először volt masszázson egy vidéki wellness szállodában.
Bizonyára nem tette volna mindezt, ha nem érezte volna kiszolgáltatottnak magát abban a helyzetben. Ha egy nőt zaklatás ér, százszor is meggondolja, hogy szóvá tegye, hiszen ezzel kiteszi magát rosszindulatú és sommás megjegyzéseknek. Nem prüdségről vagy álszemérmességről kell vitatkozni, hanem határozottan el kell utasítani azt, ha egy masszőr ilyen szituációban kihasználja a páciens kiszolgáltatottságát, és kezdeményez. Ez megengedhetetlen, és elfogadhatatlan.
De Hölgyeim, Uraim!
Tételezzük már fel egy felnőtt nőről, hogy meg tudja különböztetni, hogy az érintés milyen szándékot takar: szexuális érdeklődést vagy éppen hozzá tartozik a gyógymasszázshoz! Az érintés valóban jó közvetítője az érzéseknek, egy egészséges nő pedig, akinek vannak érzelmei, érzései meg tudja érteni, mit közvetít az érintés, és különbséget tud tenni. Egyúttal tételezzük fel, hogy ha valakit épp a párja fizet be gyógymasszázsra – ráadásul életében először, attól valóban azt várják – mindketten – , hogy javulás történjen a hátfájásában, és nincs titkos hátsó gondolat. Legalábbis szerintem ez elég életszerűtlen feltételezés. Valószínűleg bárkit megdöbbent és váratlanul ér, ha a „szakember” egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben fogdosni kezdi. Mert egy csaknem pucérre vetkőztetett, esetleg szégyenlős ember (és mindegy, hogy nőről vagy férfiről van-e szó), egy ilyen helyzetben bizony kiszolgáltatott. Természetes, hogy a hölgy is kiszolgáltatottnak érezte magát, de ezt az érzést a masszőrnek inkább elfeledtetni kellett volna. Biztos, hogy egy ilyen helyzet teljesen váratlanul éri a pácienst, aki valószínűleg maga sem tudja, mit tegyen, meg se mer mukkanni. Nem rohanhat a menedzsmenthez, hogy zaklatták, hiszen ott fekszik meztelenül a masszázságyon. Utólag – még ha ez tette volna is –, értetlenül néztek volna rá, hogy miről beszél.
A kritikát nem az elszenvedő félnek kellene kapnia…
