Igazságtalan, hogy az ütős ugyanakkora gázsit tesz zsebre a cintányérok két-három összecsapásáért, mint a hegedűs, aki végignyiszatolja a szimfóniát.
Igazságtalan, hogy a masszázsért ugyanannyit fizet egy negyvenkilós nyüszöge, mint egy százhúsz kilós behemót.
Találtam most valamit, ami segít helyrebillenteni a kizökkent világot.
Ha csak egy kicsit is…
Van ahol felmerül a kérdés, hogyan ér véget a masszázs (= van-e happy ending, azaz érzéki levezetés vagy esetleg még más is) és van ahol semmiképp.
Nálunk is jelent már sok írás arról, amikor a vendég nehezményezi vagy egyenesen zaklatásnak veszi a nem várt ajánlatot, de masszőzök is sűrűn kérik ki maguknak az ilyen irányú érdeklődést.
Összegyűjtöttünk néhány fontos dolgot, amivel ha teljesen megszüntetni nem is, de legalább csökkenteni lehet a nem kívánt szolgáltatásra vonatkozó kérdéseket.
Tudományoskodó masszőrök, botcsinálta természetgyógyászok és mindenféle más kuruzslók gyakran dobálóznak olyan kifejezésekkel, amikről hozzáértés és/vagy anatómiai ismeretek hiányában halvány lila dunsztjuk nincs, vagy egyszerűen NEM LÉTEZNEK!
Ekkora hülye nincs! – mondhatja bárki és jogosan.
A helyzet az hogy van ekkora hülye, én vagyok az és szerintem nem egyedül.
A sztorimat azért mondom el, hogy tanuljon belőle, aki hasonló helyzetbe kerül, bár attól tartok, ha másnak ugyanúgy leszáll a vér az agyából a farkába mint nekem, ugyanígy belesétál a csapdába és a gatyája is rámegy az etyetpetyére.
–
.jpg)
A masszázs minden formája meglehetősen intim kapcsolat a szolgáltató és az ügyfél között, ami olykor félreértésekhez vezethet.
