Történelmi gyökerek: A mustár korántsem csak az ízlelőbimbók barátja. A gyógyítók ősidők óta tudják, hogy csípőssége hígítja a nyálkát, így meghülés vagy influenza esetén könnyebbé teszi a légzést. Őseink univerzális csodaszerként tekintettek a mustárra: már az egyiptomi, a sumer és kínai gyógyítók is gyógyszerként használták a mustármagot. A híres görög orvos, Dioszkoridész pedig a legkülönfélébb rendellenességeket kezelte mustárral, például az epilepsziát és a mandulagyulladást. A rómaiak fogfájás ellen rágcsálták a magokat, a rovarcsípéseket pedig mustárbalzsammal kenték be. A leghíresebb mustáros "orvosság" azonban a mustártapasz, amelyet az orvostudomány atyja Hippokratész ideje óta használnak tüdőpanaszok és reuma kezelésére. Hatékonyságát bizonyítja, hogy a gyógyítók világszerte sok más betegséget is kezeltek mustártapasszal. Melléfogások persze itt is akadtak: ma már nevetségesnek tűnik például, hogy a 18. századi Oroszországban az elmebetegséget is mustártapasszal próbálták gyógyítani.
Mit tartalmaz? A mustármagban nagy mennyiségben vannak jelen a glükozinolátoknak nevezett növényi tápanyagok – ezek adják a növény fűszeres ízét. Ezek a vegyületek segítenek a vastag-és végbélrák elleni védekezésben. A mustármag az omega-3 zsírsavaknak, a triptofán nevű aminosavaknak, a szelénnek és a magnéziumnak is jó forrása- bár kedvező hatásuk eléréséhez napi két teáskanál mustármagot kellene fogyasztani. Végül a mustármagban jókora adag mirozin és szinigrin található- e vegyületek hígan folyóvá teszik a nyálkát, melyet így könnyebb kiüríteni a szervezetből.
Melengető "orvosság" A gyógynövényekkel foglakozó szakemberek szerint a mustár serkenti a vérkeringést, s ez az alkalmazás helyén kellemes melegérzetet kelt. Úgy tűnik, hogy a Cayenne borshoz hasonlóan a mustár is kiüríti az idegsejtekből a fájdalomérzések agyba való továbbításához nélkülözhetetlen úgynevezett P-anyagot. A forró vízbe szórt mustárporral készített lábfürdő igazi univerzális "orvosság": mivel a lábfejbe vonzza a vért, a fej ereiben csökken a vérnyomás és javul a vérkeringés, enyhülhet a felfájás, kitisztulhat az eldugult orr, csillapodhat a láz.. Orrdugulás és légúti váladéklerakódás esetén klasszikus kezelés a mustártapasz. Ehhez törjünk össze néhány evőkanálnyi mustármagot, majd keverjük el egy csésze liszttel és némi vízzel, hogy sűrű paszta legyen belőle. Ezt kell azután a mellkasra kenni. A mustár illata segít kitísztani a bedugult orrot, a "meleg" pedig fokozza a mellkasi vérkeringést és könnyebbé teszi a légzést. A tapaszt nem szabad túl sokáig -általában 15 percnél tovább- fönt hagyni, mert kimarhatja a bőrt. Ez a tünet megelőzhető, ha a tapasz fölvitele előtt alaposan bekenjük a bőrt vazelinnel. A mustártapasszal való érintkezés után nagyon fontos az alapos kézmosás! Mustáros kézzel nem szabad szemhez nyúlni!
-LaM-
