Amikor a tárgy legközelebb a kezembe került, akkor már egy kicsi fájdalommal járt a piros foltommal történő szembenézés, ami időközben nőtt és vele szemben a fityma belseje is bíborodni kezdett.
No ennek a fele sem tréfa, irány az orvos.
Másnapra kaptam időpontot.
Amíg a doki csak pici üveglapokat nyomott a farkamhoz, addig kedélyesen beszélgettünk mindenféle közömbös témákról, mint csajozás, dugás, óvszerhasználat, ilyenek.
Amikor viszont egy olyan fültisztító pálcikát nyomott a húgycsövembe, aminek a vattarésze egy apró horgot rejtett, hogy az visszafelé felkarcolja a szövetet és mintát hozzon belőle, akkor csak annyit mondtam neki, hogy áááááááááááá, de azt jó hangosan, és közben hozzágondoltam, hogy a kurva isten bassza meg.
Kegyetlenül fájt!!!!
Az már kevésbé, amikor másnapra meglett a labor és a doki közölte a diagnózist.
Szerencsémre csak antibiotikumot írt és azzal egy hét alatt elmúlt minden nyavalyám, de kaptam mellé egy lelkifröccsöt.
Azt mondta, nem gondolja róla, hogy óvszer nélkül dugok mellé (ebben tök igaza volt neki), de nem kell elmondanom, mit műveltem, ugyanis egy olyan baktériumfertőzéssel mentem hozzá, amit ápolatlan szájú nőktől lehet kapni orális közösülés során. A legtöbb ember erre immunis, a pechesek, vagy akiknek van épp más bajuk, azok megszívhatják.
Én megszívtam.
Becsületszavamra mondom, hogy én nem közösültem senkivel orálisan!
Voltam ugyan egy olyan speciális gyógymasszázson, aminek a vége felé a doktornő félmeztelenre vetkezett és bevette a rudit a szájába, mert azt mondta, hogy ez egy ősrégi, aurvédős gyógymód, vagy mi. Én meg csak hangtalan tűrtem, mindössze egy kis nóta járt a fejemben, hogyaszongya:
Egy csók és más semmi
a vágyam csak ennyi
szép csendben
mégegyszer
elmenni.
Ennek úgy 5-6 éve már és azóta nem járok szájbavevős masszázsra!
