A stroke (szélütés, gutaütés) világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok. A szélütést leggyakrabban a magas vérnyomás, a cukorbaj, az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri problémák és a stressz váltja ki, de a magas koleszterinszint, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a kialakukásához.
A stroke az agyi vérkeringés hirtelen zavara következtében kialakult tünetegyüttes. Leggyakoribb tünetei: hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, akadozó beszéd, ritkábban látászavar (kettős látás, látótérkiesés, egyoldali, átmeneti látásvesztés). A stroke-ot gyakran megelőzi egy rövid ideig tartó állapot, az úgynevezett átmeneti, agyi keringési zavar, melynek során a tünetek csak néhány percre jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. IIyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert az átmeneti rosszullét után bekövetkezhet egy súlyos agyi katasztrófa. A kezeletlen, vagy nem megfelelően orvosolt stroke csökkenti a beteg túlélési esélyeit, ugyanakkor jelentősen megnöveli a maradandó károsodás valószínűségét, illetve újabb stroke-esemény kialakulását is. Ha sikerül egy adott határidőn -az úgynevezett időablakon- belül megindítani a vérkeringést, akkor megmenekülhet az elhalt idegsejtet övező és az agyi érkatasztrófa után néhány óráig még életképes agyterület. (Az időablak: az első tünetektől számított négy és fél óra)
Ha valaki bizonytalan abban, hogy a hozzátartozóját vagy ismerősét szélütés érte-e, kérje meg az érintettett, hogy :
- mosolyogjon (M)
- beszéljen (B)
- emelje fel (E) vízszintesig mindkét karját
Ha az illető féloldalasan mosolyog, a beszéde akadozik, vagy érthetetlenné válik , illetve az egyik karja a felemeléskor elgyengül, netán erjedten csüng, akkor nagy valószínűséggel stroke-kal van dolgunk.
Haladéktalanul hívjuk a mentőket!
-LaM-
