A legócskább masszőz, akivel valaha dolgom volt

Az említett helyen épp az infraszaunát próbáltam ki, ami nagyjából úgy nézett ki, mintha egy szemeteskonténerbe széket tennének, arra ráültetik a palimadarat, rácsukják a fedelet, de egy lyukon kidughatja a fejét és amíg körbejárják a bomló szemétből felszabaduló biogázok (penetráns bűz volt abban a kalyibában, nyilván a szerencsétlen elődök szervezetéből kifröcsögő zsír avasodott a falára ;o)) – addig elkellemkedhetek a személyzettel.

rózsaszín papucsban ficergett az egyik ülőbútoron egészen addig, amíg a köpenye fel nem csúszott a köldökéig.
-Masszőz vagyok és épp ráérek – mondta csábos mosollyal, miután a bizalmamba férkőzött.
-Menjünk – adtam meg magam.
Kaptam tőle egy nagyon szakszerű svédmasszázst.
A vége felé – úgy igyekezett, hogy a combjaim elülső fele kerüljön a végére – egyre jobban becserkészte a nagy bosszúállót. Miközben látszólag a combfeszítő izom végét gyömöszölte, véletlenül betévedt az ágyékomba és hozzáért először a zacskómhoz, utána a brokihoz is. Egyfolytában az arcomon ellenőrizte a hatást és közben biztatóan mosolygott. Csinálta ezt a mocsok egészen addig, amíg jól fel nem izgatott.
Akkor rácsapott egy hatalmasat a combomra és közölte: egészségére!
-Most akkor így hagy? – kérdeztem tőle kissé megilletődve.
-Mit képzel? Masszőz vagyok én, nem kurva! – mondta sértődötten, és faképnél hagyott.
Nos az asszonyság tévedett.
Nem kicsit, hanem nagyot.
Kurva volt ő, de a lehető legrosszabbik fajtából.
Az ócskából.

RoK