Én vagyok a prűd?

  • Helyszín

  • Masszázs típusa

  • Milyen panaszra jó?

Az Undorító vendégek a maszodában posztunk visszhangzik. Köszönjük Sin Dorei úrhölgy értékes és tanulságos szösszenetét, amit örömmel teszünk közzé.
 

Én jártam gyógymasszázsra egy darabig, munka után.
Nem voltam büdös, pedig volt, hogy csak előző este zuhanyoztam, nem is aznap reggel.
A borostás láb nem guszta sehol és senkinek sem, feltalálták már a gyantát.
A pucérságom soha nem zavart – igaz, vak volt a masszőr, de voltam látónál is, ott sem éreztem magam feszélyezve.

Nos, a puki – a teljes ellazulás érdekében érdemes elereszteni, ha nagyon kell, mielőtt bélcsavarodást kap az ember. Hát istenem, ne egyen babos káposztát az ember előző és aznap, úgy legalább büdös nem lesz, ha hangos is.

Ami engem zavart a masszőrben, az az volt, hogy pofázott. Szüntelenül. Hol dolgozom, mit csinálok, mit csináltam stb. Mikor nem szóltam semmit, akkor jól bekalandozott a keze a punába, mert azt hitte nem veszem észre a kómában.

Nem mentem vissza, mikor konkrétan megmondta, mit akar.
De a főnöke megmagyarázta, hogy én vagyok a prűd picsa, biztos félreértettem valamit.

Ja, bizonyára akkor kellett volna szólnom, mikor lenyomja a torkomon a pöcsét.

Köszönöm, hogy elmondhattam.

Legutóbb

Kapcsolódó

Még több

Ez is érdekelhet

Hogyan szolgáltat a dekoltázs?

Jó lenne tudni, hogy a hirdetések nívója romlik, vagy én lettem kalandvágyóbb, mindenesetre kíváncsi voltam, hogy egy testrészekkel illusztrált masszázshirdetés mögött vajon milyen szolgáltatás rejtőzik.

És megkaptam.

 

Tovább olvasom »

Fingós Maca franciázna

Egy nagyonlökött libuskánál jártam masszázson.
Nagy kedvem lenne leírni a nevét és kirakni a fotóját, de amellett hogy nem tehetem, értelme sem volna, hiszen amit művel, az nem fáj, csak egy kicsit fárasztó.

A sztorit pedig muszáj közzétennem…

Noszóval a leányt már régen kinéztem magamnak, de olyan helyen bukkant fel, ahova az életben be nem tenném a lábam, ezért vártam türelemmel, hátha egyszer megváltozik a telefonszáma és kicserélődnek a fotói. És megtörtént!
 

Tovább olvasom »

Most már tuti a nemzethalál!

Békésen üldögélek az asztalnál és nem látszik rajtam semmi különös .
Pont olyan vagyok, mint bárki más, nézem a monitort, kattintok az egérrel, olykor percegek a tasztatúrán. Fogom a telefont mert tárcsázom, vagy mert az perceg.

Kívülálló nem is sejti, hogy valahol a testemben üzenet fogalmazódik: masszázsra kék menni.
Mert fáj valahol.
Zsezseg valahol.
Kapcsolódnék kicsikét kifelé, mert elég volt mindenből, de leginkább a válságból.

 

Tovább olvasom »