Egy budai panellakásban várt rám a hölgy. Pont úgy nézett ki mint a hirdetéseiben közzétett fotókon. Hosszú, szőke hajú nő volt, szép alakkal, hatalmas kék szemekkel és fura arckifejezéssel.
Volt abban valami ijesztő, ahogy nézett, de ezzel nem tudtam foglalkozni, mert jobban zavart a mindent átható macskahúgyszag és az a ragacsos kosz, ami a lakást mindenütt beborította. Ráadásul le kellett vennem a cipőmet is és már a zoknim odaragadt a parkettához.
Lesz ami lesz alapon bevállaltam a kezelést, előre leszurkoltam a részvételi díjat, levetkőztem, és a masszázspadra hasalva vártam a soromra.
Zeneszó kezdődött és tánclépésekkel belibegett őnagysága.
Ajándék sztriptízműsor – mondta és vetkőzni kezdett.
Elősör azt hittem, viccel, de a mindenre elszánt ábrázatát látva meggyőződhettem róla, hogy véresen komoly. Kétszer még rám is mordult, hogy ne nézzek máshova hanem figyeljek rá, mert egyszer a macska jött be, egyszer pedig az ablakon kinézni támadt nagy kedvem.
Szóval levetkőzött bugyira – megálltam röhögés nélkül – és testápolóval kenegetni kezdett. Tudom hogy nem vagyok egy matyóhímzés, de azért szerintem meg lehet engem masszírozni látványos undorkodás nélkül is. Az én ma masszőzömnek ez nem sikerült, végig olyan pofát vágott, mint aki könyékig trágyában turkál.
Az erotikus befejezés benne volt az árban. Én inkább megkértem, a csunyámhoz ne nyúljon.
Hógyisne, a macskás kezeivel????
Inkább elsompolyogtam onnan és örültem, hogy nem szedtem össze semmit.
